A baranyai születésű Kónya Kornél hosszabb ideig játszott korábban megyénk más csapataiban, így sokan ismerhetik a jobbhátvédet, aki a múlt vasárnap lejátszott találkozón mesterien eltalált lövéssel juttatta előnyhöz csapatunkat.


 

- Hatalmas gólt rúgtál a Balmazújvárosnak, amihez ezúton is gratulálok! Fel tudod idézni a találatot megelőző pillanatokat? Milyen érzés volt az első zetés gólod?

- Köszönöm szépen a gratulációt! Nagyon gyorsan történt minden, csak arra emlékszem hogy egy kifejelt labdára rajtoltam rá. Tudtam, hogy ha elérem, el fogom lőni, aztán csak azt láttam, hogy a léc alatt van a labda… Természetesen nagyon boldog voltam, azt hiszem ez látszott is rajtam.

- Pécsen születtél, az ifista és utánpótlás éveidet Keszthelyen és Hévízen töltötted. Ezután Szentlőrincen majd Pécsen fociztál, ahol bekerültél a Dél-Dunántúl válogatottjába is. A szezonkezdet előtt egy szinte teljesen újraépülő csapathoz érkeztél Zalába. Hogyan kerültél Egerszegre?

- Eredetileg a bátyámmal együtt érkeztem, ő volt az első számú kiszemelt, én pedig tulajdonképpen próbajátékra jöttem. Közben ő az orvosi egyetem mellett döntött, én pedig igyekeztem mindent megtenni, hogy felfigyeljenek rám. Boldog vagyok, hogy ez így is történt, hiszen a felkészülés alatti ausztriai edzőtáborban lehetőséghez jutottam, és úgy érzem, éltem vele. Ezentúl is azért dolgozom, hogy bebizonyítsam, lehet rám számítani.

- Volt olyan, akit ismertél korábbról, esetleg játszottatok már együtt?

- Babával gyerekkorunk óta ismerjük egymást ellenfélként, egykorúak vagyunk, mindig egymás ellen játszottunk. A többiek közül csak néhány csapattársat ismertem névről.

- Lendületet adsz a jobb oldalon a játéknak, a szurkolók közül sokan dicsérik a játékodat. Milyen poszton szerepelsz a legszívesebben?

- Korábban inkább a középpályán játszottam, Pécsen kerültem először a jobbhátvéd posztra. Nagyon megkedveltem ezt a pozíciót, a szívemhez nőtt, szeretek felérni és besegíteni a támadásokba. De természetesen a védekezés az elsődleges feladatom, az a legfontosabb.

- Van olyan hazai vagy külföldi játékos, akit példaképednek tekintesz?

- Mindig fontos volt, hogy legyen, akire felnézhetek, aki motivációt jelent és inspirációt ad a folyamatos fejlődéshez. Édesapámat, Kónya Mihályt tekintem a legfőbb példaképemnek, ő is jobbhátvéd volt annak idején a PMSC-ben, több mint 200 NB1-es meccsen játszott. Rengeteget segít, ellát tanácsokkal, máig benne van a szakmában. Ha külföldi futballistát kell mondanom, akkor Dani Alves, Daniel Carvajal, Kyle Walker játéka az, ami mindig elvarázsol.

- Milyen célkitűzéseid vannak a szezonra? Mi az amivel elégedett lennél önmagaddal szemben és a csapat vonatkozásában?

- Elsősorban a feljutás a legfontosabb cél, ha az sikerül, akkor az azt jelenti, hogy az egyéni céljaimhoz is közelebb kerültem,  hiszen egy erős csapatban fejlődhettem. Szeretnék alapember lenni, egy biztos pont, akire lehet számítani.

 

Sok sikert a célok eléréséhez, Kornél!

 

- NR -

/ megosztás